Szűcs Noémi - Akiért már gyertya sír!

Több év el telt immmár,

Mióta engem itt hagytál,

Hiányod szívszorító,

Jelened nem potolható!

Számomra úgy hiányzol,

Mint télen levél az akácról!

Ölelésed nem érzem már,

Az csak másvilágon vár!

Ma egy gyertya érted ég,

Hisz csak emlék vagy rég!

Egyszer újra láthatlak tán,

Egy új napnak hajnalán!